Máriaradna
Máriaradna Ferences temploma híres búcsújáróhely,
kora Árpádkori település, Lippához tartozik, azzal szemben a Maros északi
oldalán van. Az első ferences kolostort 1327-ben Károly Róbert alapította. A mai
templom helyén 1520-ban emeltetett kápolnát egy özvegyasszony. 1668-ban e
kápolnát kezelő szerzetesek ajándékként kapták a papírra nyomtatott képet,
Mária a kisdeddel. 1695-ben Lippa ostromakor a törökök felgyújtották a
kápolnát, de a tűzvészben sértetlen maradt a kép. Egy másik legenda
szerint egy török katona lovon akart bemenni a templomba, ám lova egy kőben
megbotlott, patájának nyoma ma is látható a templom falában. A mai templom
1756-1767 között épült fel, ekkor helyezték át ide a kegyképet. Ekkorra felépült
itt az új ferences kolostor is. A csodatévő szentkép rokokó foglalatát Mária Terézia
készíttette 1769-ben. A 200 éves évfordulóra készült carrarai márványból az
új főoltár, oldalán alakokkal. S bár a kommunizmusban a rendeket betiltották,
Máriaradnán továbbra is szolgáltak a szerzetesek. 2003-ban szűnt meg a kolostor
itt, utánpótlás hiányában. Évente több százezer
zarándok látogatja a templomot, a gyógyító erejű kegykép miatt. Trianon előtt
Kunszentmártonról és más településekről is minden évben gyalogosan zarándokoltak Máriaradnára.
/ 2015-ben jártunk itt, akkor még folyt a "felújítás", amely eléggé furcsa volt,
komoly vizsgálatok is folytak a "beruházás" ügyében. S bár magyar, s katolikus a
"kis bazilika", a "személyzet", jegyszedők, stb. nem magyar voltak. Máriaradnán
2011-ben 2082-en laktak, s csak 151 magyar volt közülük./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.erdely-szep.hu /
