Beszterce
Beszterce első fennmaradt írásos említése: 1243: Byztricia. Nevét a Beszterce folyótól kapta mely mellé települt. A név szláv eredetű, jelentése: gyors folyású. Már a kőkor és a bronzkor népessége is megtelepült itt. Dák, római, hun és gepida leletek bizonyítják e népek is éltek itt rövidebb-hosszabb ideig. A 12. század közepén II. Géza királyunk telepített ide szász bányászokat, akik Nösen néven alapítottak itt várost. Ezt a tatárok 1241-ben és 1284-ben is elpusztították, ezért újabb betelepítések következtek.

1330-ban Károly Róberttől szabad királyi város kiváltságjogot kapott. 1452-ben az addig Doboka megyéhez tartozó városból és 25 faluból önálló grófság lett, melyet Hunyadi János kapott grófi címe mellé. Ő a város melletti Várhegyen ekkor kővárat épített a korábbi palánkvár helyett. Mátyás király nagybátyjának, Szilágyi Mihálynak adományozta. Ő jobbágyként kezelte a város lakosságát is, s az ellene történt felkelést keményen megtorolta. Mátyás király börtönbe vetette nagybátyját és visszaállította Beszterce kiváltságait. A várat eladta Beszterce városának. Ők elbontották a várat, s köveiből felhúzták a városfalakat és 10 védőbástyát. A város a török időkben és a Rákóczi szabadságharc alatt több ostromot elszenvedett. 1848 decemberében Bem tábornok kiverte a városból a császári német csapatokat, majd 1849 február 21-én itt verte szét Urbán császári ezredes seregét.

A városfalakat a 19. század második felében elbontották, csak a Bognár bástya és pár kisebb falszakasz maradt meg a déli oldalon. A várhegyen a 15. századi vár csekély maradványai láthatók. A gótikus ferences templom 1270 körül épült, 15. századi falfestményei is vannak. A templom később a görög katolikusoké lett, s jelenleg már az ortodoxoké. A főtéren álló látványos szász evangélikus templom 1563-ban épült gótikus stílusban. 76 m magas tornya a legmagasabb Erdélyben. 2008-ban két cigány purdé felgyújtotta, akik rezet lopni mentek oda. Ott jártunkkor folyt a helyreállítás. A főtér környékén még számos 15. századi lábasház látható. Az itteni megyei levéltárban találták meg az 1410-ben írt latin-magyar szójegyzéket, amely a legkorábbi fennmaradt latin-magyar "szótár", 1320 magyar szót és latin megfelelőit tartalmazza.

Trianon előtt Beszterce-Naszód megye székhelye volt, 1910-ben 5835 német, 4470 román és 2824, 21,3 %, magyar lakosa volt. Az elűzött, elmenekült németek helyére románok költöztek, a több mint 80 ezres városban a lakosság 90 %-a román. Az 5000 magyar a lakosság alig több mint 6 %-a. A középkori házak többsége jó állapotban van, kellemes város. / Fotók: 2009./   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /