Világos
Árpádkori település. A XII. század végén III. Béla király cisztercita
apátságot alapított Világoson. Vára a tatárjárás után épült,
valószínűleg már IV. Béla idejében. Többnyire királyi birtok volt, általában a
Zaránd megyei ispánok igazgatták. A török időkben kiterjedt, erős vár volt,
többször gazdát cserélt. 1615-ben a fizetést nem kapó rác zsoldosok átadták a
lippai basának, s majd 90 évig török erősséggé vált. A Rákóczi szabadságharc
után gazdátlanul romló birtokot végül Grassalkovich herceg jószágigazgatója,
Bohuss Imre váltotta meg a kincstártól, s felvirágoztatta, de a várral már
nem törődött. 1784-ben az oláh parasztlázadás idején engedte, hogy a várat
Aradról hozatott ágyúkkal szétlőjék, ne váljon az oláh parasztok fészkévé.
Itt a Bohus kastélyban folytak 1849-ben a tárgyalások, melynek
végén a vár alatti síkon Görgey Artúr hadseregével letette a fegyvert az
oroszok előtt. A kastély akkori birtokosa, Bohussné Szőgyén Antónia sokat
segített a honvédeknek és honvédtiszteknek, a hálás utókor egészalakos bronz
szobrot emelt neki a kastélyparkban.
A török időkben elnéptelenedő Világosra a XVIII. században oláh munkaerő
telepedett le. Már Trianon előtt is román többségű volt, ma mintegy 400 magyar él
még a társközségeivel 8000 fős településen.
A várhegyre új aszfalt út vezet, a vár melletti lejtős részen pihenő parkot
alakítottak ki a románok. / A fotók többségét 2023-ban készítettem./
/ Magyar nyelvű információs táblát is elhelyeztek a
várról, de bár ne tették volna ! A hamis oláh szöveget fordították le fordító
programmal, s azt írták rá. Nem szabad elolvasni./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Főoldal:
www.erdely-szep.hu /
