Verespatak
Verespatakon a 2000 évi Tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai zagytározónál 100-szor nagyobb ciános tározót akar építeni egy kanadai-román vegyes-vállalat. Verespatakon és a környéken már kr. e. 550-450 között aranyat bányásztak a szkítákkal rokon agathürszoszok, később a dákok. A II. században a rómaiak Dalmáciából hoztak bányászokat és jelentősen fejlesztették a környéken az aranybányászatot, vágataik ma is láthatóak. Itt találták a kr. u. 131-167 között íródott viaszos fatáblákat. A legnagyobb fellendülés a XVIII. században történt, ekkor Mária Terézia telepített ide szász bányászokat és magyarokat. Ekkor alakult ki a mai település magja, sorban megépültek az unitárius, református és katolikus templomok, valamint középületek és polgárházak. Az EUROGOLD nevű kanadai-román vegyes vállalat újjá akarja éleszteni a ciános technológiát. Hatalmas zagytározót akar építeni, melyhez a teljes régi település, házak, templomok, temetők és a római bányák "eltüntetése" szerepel terveikben. Elkezdték a házak felvásárlását, már közel a fél falut megvették, s a legrégebbi patinás XVIII-XIX. századi épületeket elkezdték bontani. A régi főtér környéke kísértet városra hasonlít. De a magyar templomok még állnak és működnek, bár egyre fogynak a hívek. A Trianon előtt még 50 % körüli 2000 fős magyarság mára mintegy 150 főre fogyatkozott. Verespatak gyönyörű és érdekes turisztikai célpont lehetett volna, most egy tanácstalan, jövőkép nélküli romvároska. Találkoztunk egy magyarral, akinek két háza is van a főtér közelében, azt mondta nem adja el őket, itt marad. / A település csak Abrudbánya felől közelíthető meg ! Mi először Nagylupsa felől próbálkoztunk a térkép alapján, de a zagytározó gátja előtt a biztonsági őrök visszafordítottak bennünket./      

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /