Szörényvár
Szörényvár a Kárpátokon
át a síkságra érkező Duna partján fontos átkelőhely volt már a római időkben is.
102-ben Traianus hidat építtetett itt a Dunán,
amely 20 kőpillérre támaszkodott. Az egykori római amfiteátrum maradványai a
várfalak mellett láthatók. 1227-ben IV. Béla a neki
meghódoló kunok ellenőrzésére létrehozta a szörényi
bánságot. Az oklevelekben 1333-ban említett Lukács szörényi bán
fennhatósága Havasalföldön az Olt folyóig terjedt. A kunok és a területet
fokozatosan benépesítő vlachok, oláhok keresztény hitre térítését a ferences
rendi szerzetesek kezdték meg. A kővár valószínűleg
a mongolok elvonulása után épülhetett, talán 1247-1250 között, amikor a
johannita rendre volt bízva az AlDuna mentén a Magyar Királyság védelme. A
várban püspöki székesegyház is épült. 1272-ben
Litvaj oláh vajda el akarta szakítani a területet a Magyar Koronától, de a
megtorló hadjáratban életét is elvesztette. 1291-ben a magyar belharcok idején a
havasalföldi vajdához került. Károly Róbert
próbálta a területet ismét megszállni, de 1330-ban a Vöröstoronyi szorosban
vereséget szenvedett. 1419-ben Zsigmond király
sikeres balkáni hadjárata során visszacsatolta Magyarországhoz. Ettől kezdve
fontos része a török elleni magyar végvár rendszernek, amely
Hunyadi János kormányzósága idején jól védte
hazánkat. A Jagellók alatt a védelmi rendszert elhanyagolták, s a 16. században
Szörényvár is török kézre került. Soha többé nem
került vissza a Magyar Koronához.Videofilm a
youtuben:
http://www.youtube.com/watch?v=GfSJBXXAlJE&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=21
és a vimeon:
http://vimeo.com/4765135
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/