Szörényvár
Szörényvár a Kárpátokon át a síkságra érkező Duna partján fontos átkelőhely volt már a római időkben is. 102-ben Traianus hidat építtetett itt a Dunán, amely 20 kőpillérre támaszkodott. Az egykori római amfiteátrum maradványai a várfalak mellett láthatók. 1227-ben IV. Béla a neki meghódoló kunok ellenőrzésére létrehozta a szörényi bánságot. Az oklevelekben 1333-ban említett Lukács szörényi bán fennhatósága Havasalföldön az Olt folyóig terjedt. A kunok és a területet fokozatosan benépesítő vlachok, oláhok keresztény hitre térítését a ferences rendi szerzetesek kezdték meg. A kővár valószínűleg a mongolok elvonulása után épülhetett, talán 1247-1250 között, amikor a johannita rendre volt bízva az AlDuna mentén a Magyar Királyság védelme. A várban püspöki székesegyház is épült. 1272-ben Litvaj oláh vajda el akarta szakítani a területet a Magyar Koronától, de a megtorló hadjáratban életét is elvesztette. 1291-ben a magyar belharcok idején a havasalföldi vajdához került. Károly Róbert próbálta a területet ismét megszállni, de 1330-ban a Vöröstoronyi szorosban vereséget szenvedett. 1419-ben Zsigmond király sikeres balkáni hadjárata során visszacsatolta Magyarországhoz. Ettől kezdve fontos része a török elleni magyar végvár rendszernek, amely Hunyadi János kormányzósága idején jól védte hazánkat. A Jagellók alatt a védelmi rendszert elhanyagolták, s a 16. században Szörényvár is török kézre került. Soha többé nem került vissza a Magyar Koronához.

Videofilm a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=GfSJBXXAlJE&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=21

és a vimeon: http://vimeo.com/4765135       

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /