Szelindek
Szelindek Szászföldön van, Nagyszebentől északra 16 km-re.
A települést a 13. században betelepült szászok, németek alapították, első
említése 1282-ből maradt fenn: Stolchunbercht. További elnevezései a 14.-15.
századokból: Stolsemberg, Zelenduk, Stolzenberg silve Szelindek, Stolczemburg. /
Bár a szelindek szó, mint kutyafajta délszláv eredetű, slednik, nyomkövető, a
településnév, földrajzi név már a magyar középkori névalakkal, szelenduk,
történt, a Szelindek magyar névadás./ Első, 13. századi temploma a
vár helyén állt, román stílusú bazilika volt. Ebből csak a nyugati fal és néhány
pilléralap maradt meg beépítve a várba. A vár, Büszkevár, a 14.-16.
századokban épült, több ütemben. A várépítést a Szebeni Szék végezte, "mencsvárként"
is szolgált a környékbeli szászok részére. A török időkben számos ostromot
átélt, 1529-ben Szapolyai János király foglalta el, de a fősereg elvonulása után
a szebeni szászok visszafoglalták. 1602-ben Székely Mózes vette be. 1658-ban a
krími tatárok a várost felégették, de a vár falai mögé húzódott lakosság
megmenekült. A Rákóczi szabadságharc idején a kurucok foglalták el 1705-ben, két
évig tartották megszállva. Ezt követően védelmi funkciója megszűnt, egyes
részeit építőanyagnak lehordták a faluba. Romjai ma is magasan állnak. A vár
alatt 15.-16. századi szép gótikus erődtemplom található. 1849 január
20-án Nagyszebenben csatlakozott Petőfi Sándor Bem Apó seregéhez.
Szelindeknek 1900-ban 1549 román, 1341 német lakosa volt.
Mára alig 30 német maradt. / Fotók: 2010./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
