Szatmárnémeti
Szatmárnémeti a határtól alig 11 km-re fekvő alföldi város, egyike azon partiumi városoknak, melyeket színmagyar lakosságuk ellenére Romániához csatoltak a gyalázatos Trianoni békediktátummal.

Első fennmaradt írásos említése 1150: Zothmar. Magyar személynévi névadás, a személynév török eredetű. Földvára a Szent István korabeli ispáni vár, vármegye székhely, esperesi székhely. Árpádkori földvárát a tatárok lerombolták, de újjá építették. Zsigmond király Branikovich György szerb despotának adta cserébe Al-Dunai várakért. Hunyadi János fegyverrel foglalta el. Mátyás király egy második várkastéllyal bővítette, ez a Mohácsot követő belharcokban elpusztult. A XVI. század második felében újabb modern, olasz földbástyákkal védet erődítmény épült. 1605-ben Bocskai István hajdúi foglalták el, de a Bécsi béke értelmében visszakerült a habsburgokhoz. Bethlen Gábor fejedelem több hadjáratában is erre vonult, az 1645-ös Linzi béke is I. Rákóczi György erdélyi fejedelem birtokában hagyta. A Rákóczi szabadságharc idején a komoly erősséget 1,5 évi blokád után tudták 1705-ben elfoglalni a kurucok. Ezt követően a fejedelem elbontatta. E váraknak ma már semmilyen felszíni nyoma sem látható.

Szatmár a XIII. században kapott városi jogokat, 1715-ben egyesült a Szamos túlpartján gyarapodó Németivel. / A pár hagyományos fotót még 2005-ben készítettem./

1910-ben 34.892 lakosából 33.094 magyar, 629 német és mindössze 986 román volt. 2011-ben a 94.948 lakosból csak 35.723 vallotta magát magyarnak, 37,6 %. / A magyar anyanyelvűek száma nagyobb: 37.927 azaz 39,9 %./  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /