Szalárd
Szalárd kora Árpádkori település a Berettyó folyó mellett. 1294-ben villa Zalárd néven említi oklevél. Magyaros személynévi névadás, Szalárd vitézt, vezért krónikáink már a X. századra keltezve is említenek.

Határában található Adorján várának romja. A vár körül volt Adorján falu is, ma már nyoma sincs. / Szintén magyaros, a sztyeppei hagyományokat folytató, személynévi névadás. /

A várat a tatárjárás után építették a Geregye nembeliek, a Berettyó mocsaraiból kissé kiemelkedő területen. 1277-ben IV. (Kun) László királyi serege Geregye Pál fia Miklóstól foglalta el. 1294-ben III. Endre király az ellene lázadó Borsáktól foglalta el heves ostrommal, az ostrom során Tamás fia Lóránt erdélyi vajda is elesett. A XIV. században királyi, majd királynéi vár. 1395-ben Zsigmond király a várat Szalárd mezővárossal együtt Csáky Miklósnak ajándékozta. 1598-ban rövid időre elfoglalták a törökök. Nagyvárad eleste után, 1660-ban a törökök ostrommal foglalták el, s le is rombolták. A romos vár köveit a lakosság hordta el építkezésekhez. A vízrendezés során a Berettyó nyomvonalát a nagy kiterjedésű romos váron keresztül jelölték ki, a várdomb csekély megmaradt része beépült a védgátba.

 Szalárd Trianon előtt Bihar vármegye színmagyar lakosságú járási székhelye volt. 2002-ben 1585 magyar, 966 román és 290 cigány lakója volt. / Fotók: 2013./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /