Orsova
Orsova első írásos
említése 1150 körül: Ursoua. Személynévi eredetű, Urosfalva, szláv raggal. A
rómaiak idején a Dierna nevű erőd volt itt.
Honfoglaláskori leletek igazolják,
hogy Árpád népe egyből megszállta e vidéket is a Dunáig. Árpádkori temetőt is
feltártak. A népvándorlás korában összedőlt római erőd közelében az Árpádkorban épült
újabb vár, melyet már Nagy Lajos király idejében
újjá kellett építeni. A várat Mohács után foglalta el a török, s 1688-ban került
vissza. Ekkor új erődök épültek, egyik a szigeten. Még a 18. században is
véres harcok folytak Orsova és az erődsziget, Adah Kaleh birtoklásáért.
Sziget-vár törökül. 1737-ben a törökök
felégették Orsovát. Adah Kaleh csak 1790-ben került végleg vissza. A sziget a
19. században vámszabad,
török lakosságú, török birtok volt, a Monarchia fennhatósága alatt.
1849-ben Szemere Bertalan Orsován
ásta el a magyar szent koronát, a koránázási palástot és jelvényeket,
melyeket 1853-ban találtak meg egy árulás folytán. A megtalálás helyén kápolna
épült.
A régi Orsova és az Adah Kaleh a Vaskapu
megépültével víz alá kerültek, a mai Orsova gyakorlatilag az 1970-es években
épült. A sziget török lakossága részben Törökországba, részben Dobrudzsába
költözött.
Orsova Trianon előtt Krassó-Szörény
vármegyéhez tartozott, 2015 német, 1870 magyar, s csak 1360 román lakosa volt.
Mára alig 100 magyar maradt a több mint tízezres városban. A táj még Orsova után
is gyönyörű. A városból sétahajók indulnak a Kazán-szorosba.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
