A templomokat fallal és bástyákkal vették körül, falait 8 torony őrizte. A tornyokat egy-egy céh tartotta karban és védelmezte ostrom esetén, nevüket is a céhekről kapták: Mészáros, Szabó, Csizmadia, Szűcs, Tímár, Fazekas, Kalantos, Lakatos.
A várost és a várat többször felégették az osztrákok, ill. az osztrákok által felbujtott románok és a török szultán által küldött krími tatárok. 1600-ban Mihály vajda és Basta, 1658-ban a tatárok, 1704-ben Rabutin. 1609-ben Rákóczi György fejedelem 317 nemesített hajdú vitéznek adott itt telket. Az 1704-es kuruc-labanc harcokról szól Jókai Mór: A nagyenyedi két fűzfa című regénye. 1662-ben ide helyezték át Gyulafehérvárról az alapító fejedelem nevét viselő nagyhírű Bethlen Gábor főiskolát és kollégiumot, ahol olyan magyarok tanultak mint például Körösi Csoma Sándor. http://www.bethlengabor.ro/
1849 január 8-án a román mócok több ezer magyar és szász lakost mészároltak le, vár melletti egyik tömegsírjukat az egykori várárokban, egy szűkszavú tábla jelzi, melyen csak a dátum szerepel.
Trianon előtt még magyar többségű, 6497 magyar, 1940 román és 163 német lakosa volt. A társközségeivel együtt 29 ezer lakosú kisvárosban már csak 4800 magyar él. 17 %, nem éri el a bűvös 20 %-os határt. / fotók: 2011./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/