Lászlóvára, Szentlászlóvár
 Lászlóvára, korábbi nevén Szentlászlóvár, az Al-Dunai végvárrendszer része volt. A jelentős, 500 m kerületű, 2,5 m falvastagságú várat Zsigmond király építette 1427-28-ban, ugyanis a túlparti Galambóc várát a Brankovics György szerb fejedelemmel kötött egyezség ellenére az áruló szerb várkapitány 12.000 aranyért 1427-ben átadta az oszmán törököknek. Zsigmond király már 1428-ban Szentlászlóvárból indított  támadást Galambóc ellen mintegy 25.000 fős komoly sereggel. A temesi főispán, Rozgonyi István a szerb partról ágyúzta Galambócot, s a Dunán is magyar győzelem alakult ki a hajók közötti harcban. Az ostromban részt vett Rozgonyiné Szent-Györgyi Cecilía is, aki hajóra szállva mozsaraival és kővetőgépeivel nagy kárt tett a török hajókban. Ám közben megérkezett Murád szultán hatalmas felmentő seregével, s így Galambóc egyenlőre török kézen maradt. A török megszegve az egyezséget, a visszavonuló magyarokra támadt, Zsigmond király is alig tudott megmenekülni csónakkal a Dunán. Szentlászlóvár Nándorfehérvár eleste után a mohácsi csata előtt került török kézre, már csak csekély romjai láthatók a Lászlóvára község melletti magaslaton.

 A vár melletti kicsi falu is elpusztult a török időkben. Az 1850-es években Coronini bánáti kormányzó telepítette ide Alibégről az 1784-ben Olténiából hozott vlachokat, románokat. A pici szegényes halászfalu lakói az 1990-es években, a balkáni háború idején, üzemanyag-csempészetből gazdagodtak meg. / Nem volt időnk és erőnk felmászni a várromhoz, s az út mellől csak egy palotafal darabja látszik. A túlsó partról, Galambóctól, jobban kivehető a vár elhelyezkedése./

 Lászlóvár előtt a Dunából kis szigetként 50 m magas szikla állt ki, a Babakáj, Nagyapó szikla. Vaskapu megépítése óta éppen csak kilátszik a csúcsa a vízből.

 Videofilm a youtuben: http://www.youtube.com/watch?v=_-jZhGPSpUc&feature=PlayList&p=94FD6D9E71D5C8C3&index=23

 a vimeon: http://vimeo.com/4762989        

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /