Kraszna
Kraszna első írásos
említése 1213: Karasna. Nevét valószínűleg a
Kraszna folyótól kapta, a szép vagy a vörös szláv eredetű szavak egyikéből. A
környék a Csolt-Vata nemzettség szállásterülete
volt. Krasznavár körül alakult ki a 11. század
elején a Szent István kori Krasznai várispánság,
Kraszna vármegye. Az ispánsági vár helyét eddig nem
sikerült egyértelműen lokalizálni, valószínűleg 1241-ben ment tönkre a
tatárjárás idején, mert ekkortól Kraszna helyett az újonnan épült Valkóvár lett
Kraszna vármegye székhelye. Kraszna esperesség központja is volt, Árpádkori
esperesi temploma is a tatárjárás során mehetett tönkre. A jelenleg is látható
4
fiatornyos református temploma a 14 században épült, természetesen akkor
még római katolikus templomnak. Festett kazettás mennyezete a 1736-ban készült. A települést a későbbiekben többek között
birtokolták a Bánfíak, Báthoryak, Rákócziak is. Trianon
előtt 3884 lakosából 3790 magyar volt, azaz színmagyar település volt. A faluban
ma is 90 % körül van a magyarok aránya, de a
községhez, mint községközponthoz a román lakosságú Máron, valamint
Krasznahosszúaszó és Ráton is hozzátartozik.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
