Kőrispatak
Kőrispatak első neve a hagyomány szerint Diósfalva volt, s a tatárok pusztították el 1241-ben. Mai helyén épült újjá, nevét a Küsmöd patak menti kőrisfákról kapta. Udvarhelyszék Marosszék felőli határfalucskája a hagyomány szerint különleges önállósággal bírt, gyepű vette körül, idegeneket nem fogadott be, és az áthaladóktól vámot szedtek. Első írásos említése 1566-ból maradt fent, ekkor három keőrispataki lófőt vettek jegyzékbe János Zsigmond seregébe. A falu "eldugott" helyen fekszik, korában műút sem vezetett ide, az állattartás és növénytermesztés mellé kiegészítésként terjedt el a szalmafonás, kalapkészítés, mely az utóbbi években új lendületet kapott. A mintegy 600 fős faluban szinte mindenki ért a szalmafonáshoz, kalapkészítéshez. 2001-ben nyitotta meg a Szalmakalap Múzeumot Szőcs Lajos egy erre a célra vásárolt és felújított parasztházban. Személyesen vezetett körbe bennünket, egy kis borkóstolásban is részesültünk, s a szalmakalap készítés és a falu élete mellett "megvitattuk" a világ, a magyarság, a székelység dolgait is. A múzeum honlapja: http://www.szalmakalapmuzeum.ro/index.htm  
 A mintegy 600 fős színmagyar székely falu lakossága döntően református és unitárius vallású. A református templomot a leégett egykori Árpádkori kis templom helyén építették 1820-ban. Az első 1677-ben épült unitárius templom is a tűz martaléka lett. A mai unitárius templom 1813-ban épült.
A faluban turizmussal, falusi vendéglátással is foglalkoznak. Erdőszentgyörgy felől az elárasztott Bözödújfalut megkerülő kavics út van változatlanul, de Székelykeresztúr felől már aszfalt út vezet a településig. / Fotók: 2015./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Nyitóoldal: www.erdely-szep.hu /