Homoróddaróc
Homoróddaróc első
írásos említése 1224-ből maradt fent:
Daraus. Ekkor a II. András által a betelepülő
szászok kiváltság levelében, az Andreanumban
sorolták fel. Neve a magyar daróc foglakozást
jelentő szóról kapta, azaz a falu alapítói még a
szászok betelepülése előtt a magyarok, székelyek, voltak,
valamikor a 11.-12. században. Ezt igazolják az erődtemplom ásatásai is,
megtalálták a 13. századi szász erődtemplom előtti kis 12.
századi egyhajós templom alapjait. A szászok
mindjárt letelepedésük után, a 13. század első felében,
felépítették a román stílusú háromhajós bazilikát.
Az eredetileg katolikus szászok a reformáció idején lutheránusok lettek. A
templomot erőddé alakították át a 15. század végén,
amikor már gyakorivá váltak a török beütések, majd az 1600-as évek elején újabb, a
ma is látható hat bástyával védett magas várfallal
kerítették. A hagyomány szerint itt őrizték a szászok hatalmas pallosát. Az
egykoron gazdag várost jelentős károk érték a török időkben, s egyszerű faluvá
zsugorodott. A kizárólag szászok, németek lakta település a bécsi döntést
követően Székelyfölddel együtt visszakerült Magyarországhoz, határfalu lett.
1945-ben a németek elmenekültek, a falut különböző helyekről érkező
székelyek
lakták be. S bár Brassó megyéhez tartozik, 500 lakójából ma is több mint
400
székely-magyar. A lutheránus szász templom lassacskán híveit elvesztve
gazdátlanná vált, romosodik, területén talán még most is tart a régészeti
feltárás. Sok az üres, lakatlan, romos ház is.Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/