Hegyközszentimre
Hegyközszentimre első írásos említése: 1332: Villa sancti Emerici. Nevét a magyar Szent Imre hercegről kapta. Kora Árpádkori település a Berettyó jobb partján. A XII.-XIII. században monostora volt: Szent Imre Apátsága. A monostor a tatárjárás után hanyatlásnak indult, a település a Nagyváradi Püspökség birtoka lett, földesura a váradi püspök. Közelében több jelentős ütközet is volt, a XIII. században IV. (kun) László ill. Pál országbíró és fiai között, a XIV. század elején Károly Róbert győzte le itt a Tamás fiakat, 1604-ben Bocskai István fejedelem hadai szorították a Berettyóba a habsburg császári csapatokat. Határában "jellegzetes" helynevek, dűlőnevek őrzik múltunkat: Koppány kútja, Akasztófa-domb, stb. A kis 600 fős falucska ma is magyar lakosságú. / Fotók: 2013./

A bihari ispánság, vármegye, korai központjaink egyike volt, a Bihari Dukátus gyakran a trónörökös hercegek "saját országa" volt. Élmény a környéken autózva olvasgatni a kora Árpádkori magyar és török eredetű magyar településneveket: Szalárd, (Hegyköz)Szentimre, Szentjobb, (Bihar)Félegyháza, Szalárdalmás, (Hegyköz)Csatár, (Almás)Fegyvernek, Sárszeg, (Új)Fegyvernek, (Bihar)Csanálos, Poklostelek, Paptamás, Nagyvárad, Kisszántó, Nagyszántó, Bors, stb., stb., stb.....       

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /