Gyulafehérvár
Gyulafehérvár nevét a a fehér
kőből épült régi váráról kapta, a bolgár-szlávok Belgrádnak, Fehérvárnak nevezték. A
honfoglalás után az erdélyi Gyula székhelye volt. Már a vaskorban földvár állt
itt. A rómaiak idejében castrum, Apulum néven. Püspökségét Szent István
alapította 1009-ben. De a legújabb régészeti feltárások szerint első
kőtemploma ennél korábban épült, a X. század második felében, az erdélyi
Gyulák idején. Még talán bizánci rítusú volt. Ezt a XI. században átépítették. A XI. századi
kőtemplom alapjainak felhasználásával épült a tatárdúlás után a ma is látható
három hajós bazilika, székesegyház, a 3. templom. Többnyire itt székelt az erdélyi vajda is. A
székesegyházban temettek el számos nagy magyart, Hunyadi
Jánost, Hunyadi Lászlót, János Zsigmondot, Izabella királynét, Bocskai Istvánt,
stb. Szarkofágjaik a székesegyházban láthatóak. A város többször leégett,
felgyújtotta tatár, török, Vitéz Mihály és Basta is. 1704-ben itt választották
Erdély fejedelmévé II. Rákóczi Ferencet. Az olaszbástyás erődítés a török idők
után, 1738-ban lett készen. Az 1848-49-es szabadságharc idején innen
irányították a német és oláh csapatokat. 1918 december 1-én az oláh nemzetgyűlés
itt mondta ki Erdély elszakadását Magyarországtól. A vár területén a
székesegyház mellett álló álló épületek közül egyenlőre talán kettőt kapott
vissza a katolikus püspökség. A Trianon előtt még kis magyar többséggel
rendelkező, mára 66 ezresre nőtt városban mintegy 2000 magyar lakik, de továbbra
is itt székel az erdélyi római katolikus, magyar, püspökség, 1991 óta érsekség. A várba, a
székesegyházhoz csak a Károly kapun keresztül lehet bejutni, nem árt valami
térképet vinni, elég nehezen találtuk meg. / Fotók: 2007./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
