Gyalu
Gyalu neve valószínűleg török eredetű személynévből keletkezett, első fennmaradt okiratban, 1246-ban Golou. A románok Anonymus mesés gesztájára hivatkozva Gelu oláh, vlach vezérről eredeztetik, s egy román-szláv birodalom központjaként emlegetik Gyalut, ami marhaság, ill. annál rosszabb, tudatos történelem hamisítás. Sem írásos forrás, sem régészeti lelet, még egy pityke sem utal ilyesmire, sokfelé ástak, de sosem találtak semmit. Vissza is temettek sok lelőhelyet nagy sietséggel, hiszen többnyire honfoglaláskori magyar leleteket találnak. Egyébként a bolgár-szlávok, az ekkorra elszlávosodott bolgár-törökök, Dél-Erdélyt birtokolták a honfoglaláskor. Bár nem népesítették be, de őrizték a bányákat, elsősorban a sóbányákat. Ők szállították a sót például a morváknak. A románok, vlachok, ekkor még a Balkán hegyekben kecskét legeltettek az albánokkal együtt, ahogy ezt nyelvük hasonlósága és a bizánci iratok bizonyítják. Gyalu már a rómaiak idejében castrum, a honfoglalás idején földvár volt. Szent István korától a váradi, később az erdélyi püspökök birtoka, a XV. században mezőváros. Első kővára a XIV.-XV. századi püspöki várkastély volt. Tulajdonosai a török időkben gyakran cserélődtek. 1595-ben Báthory Zsigmond fejedelem itt végeztette ki a törökhöz húzó Kendi Ferencet és Bornemissza Jánost. 1600-1602-ben a Mihály vajdát legyőző Basta generális 2 éves ostrommal foglalta el. 1605-ben Bocskai fejedelem is igen nehezen vette be. 1633-tól 1660-ig a Rákócziak birtokolták. Ettől kezdve többnyire a Bánffy családé, de 1706-ban kétéves ostrom után Rákóczi kurucai is elfoglalták. A várkastély egy része ettől kezdve romosodott, 1738-ban Bánffy Dénes a kastélyépületet újjáépíttette, a külső erődfalakat elbontatta. A 2. emeletet 1874-ben egy tűzvész után lebontották, s új tetőt építettek. A 4 sarokbástyás várkastélyban a 90-es években kisegítő iskola működött, jelenleg üres, romos. Nagyvárad felöl a város előtt egyből be kell fordulni jobbra, s egy hátsó nagykapun keresztül be lehet hajtani. Az udvari melléképületekben lakók is vannak.

 Gyalura a tatárjárás után kezdték el a román pásztorok betelepítését, már Trianon előtt is valamivel több román volt mint magyar. A magyarok aránya 15 % körül van, mintegy 800 fő.

 A városból Hidegszamos felé vezető út mellett van a Villa Gong panzió. Tulajdonosa Máté József profi módón üzemelteti a panziót. A saját fürdőszobás, kábeltévés szobák tágasak, kényelmesek, az ételek finomak, itt ettem életem legfinomabb pisztrángját. A vendégek általában magyarok és románok vegyesen, a személyzet is vegyes, mindig van közöttük magyar is. http://vilagong.go.ro/magyar.htm   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /