Gyalu
Gyalu neve valószínűleg
török eredetű személynévből keletkezett, első fennmaradt okiratban, 1246-ban
Golou. A románok Anonymus mesés gesztájára hivatkozva Gelu oláh, vlach vezérről
eredeztetik, s egy román-szláv birodalom központjaként emlegetik Gyalut, ami
marhaság, ill. annál rosszabb, tudatos történelem hamisítás. Sem írásos forrás,
sem régészeti lelet, még egy pityke sem utal ilyesmire, sokfelé ástak, de sosem
találtak semmit. Vissza is temettek sok lelőhelyet nagy sietséggel, hiszen
többnyire honfoglaláskori magyar leleteket találnak. Egyébként a
bolgár-szlávok, az ekkorra elszlávosodott
bolgár-törökök, Dél-Erdélyt birtokolták a
honfoglaláskor. Bár nem népesítették be, de őrizték a bányákat, elsősorban a
sóbányákat. Ők szállították a sót például a morváknak. A románok, vlachok, ekkor
még a Balkán hegyekben kecskét legeltettek az albánokkal együtt, ahogy ezt
nyelvük hasonlósága és a bizánci iratok bizonyítják. Gyalu már a
rómaiak idejében castrum, a
honfoglalás idején földvár volt. Szent István korától a váradi, később az
erdélyi püspökök birtoka, a XV. században
mezőváros. Első kővára a XIV.-XV. századi püspöki
várkastély volt. Tulajdonosai a török időkben
gyakran cserélődtek. 1595-ben Báthory Zsigmond
fejedelem itt végeztette ki a törökhöz húzó Kendi Ferencet és Bornemissza
Jánost. 1600-1602-ben a Mihály vajdát legyőző Basta
generális 2 éves ostrommal foglalta el. 1605-ben
Bocskai fejedelem is igen nehezen vette be. 1633-tól 1660-ig a
Rákócziak birtokolták. Ettől kezdve többnyire a
Bánffy családé, de 1706-ban kétéves ostrom után
Rákóczi kurucai is elfoglalták. A várkastély egy része ettől kezdve romosodott,
1738-ban Bánffy Dénes a kastélyépületet
újjáépíttette, a külső erődfalakat elbontatta. A 2. emeletet 1874-ben egy
tűzvész után lebontották, s új tetőt építettek. A 4 sarokbástyás
várkastélyban a 90-es években kisegítő iskola működött, jelenleg üres,
romos. Nagyvárad felöl a város előtt egyből be kell fordulni jobbra, s egy hátsó
nagykapun keresztül be lehet hajtani. Az udvari melléképületekben lakók is
vannak. Gyalura a tatárjárás után kezdték el
a román pásztorok betelepítését, már Trianon előtt is valamivel több román volt
mint magyar. A magyarok aránya 15 % körül van,
mintegy 800 fő.
A városból Hidegszamos felé vezető út mellett van
a Villa Gong panzió. Tulajdonosa
Máté József profi módón üzemelteti a panziót. A
saját fürdőszobás, kábeltévés szobák tágasak, kényelmesek, az ételek finomak,
itt ettem életem legfinomabb pisztrángját. A vendégek általában magyarok és
románok vegyesen, a személyzet is vegyes, mindig van közöttük magyar is.
http://vilagong.go.ro/magyar.htm
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/