Disznajó
Disznajó első írásos
említése 1319-ből maradt fenn: Gyznoio. A név a disznó és a régi magyar jó = víz
szavak összetétele. Először a patak neve volt, melyhez fürödni jártak a
vaddisznók, s a patakról vivődött át a torkolat körül kialakuló falura. Az
Árpádkor elején a Maros környéke gyéren lakott erdős vidék, királyi várbirtok
volt, a marosvécsi várhoz, ill. a tordai várispánsághoz tartozott. A tatárjárás
után szászokat is telepítettek e birtokokra, ezt jelzi a kétféleképpen
előforduló neve Disznajónak, az egyik rész neve gyakran Szászdisznajóként fordul
elő. Ma is álló temploma a 14.-15. században épült, valószínűleg a korábbi, a
tatárjárás során elpusztult templom helyén. A 13. századtól többnyire
magánbirtok. A 15. században például a losonczi Dezsői család épített itt
erődített udvarházat. Később birtokosok voltak itt a Kornisok, Lázárok és
Bánffyak is. Az 1600-as években már iskolája volt. A falu lakói az I.
világháború áldozatainak emlékére Turulmadaras emlékművet állítottak. A Turult
az ötvenes években a Marosba dobták a hatalom kiszolgálói. 2009-ben az
emlékművet újra állították.
Disznajó ma is magyar többségű település, 2002-ben 1143
magyar és 152 román lakosa volt. / Fotók: 2009./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
