Desze
Desze kis román falu a Gutin hágó és Máramarossziget
között, a Mára folyó völgyében. 1330-ban Deszehaza, 1364-ben Dezefalwa
néven említik oklevelek. Magyar névadási szokás szerint személynévi eredetű,
első betelepítőjéről egy délszláv Desimir nevű vlach kenézről kaphatta nevét. A
Máramarosi részeket őseink nem lakták be, lakatlan gyepű volt a XII.-XIII.
századokig. Ezidőtájt érkeztek a harcos kunok és a szláv papok által
megszervezett vlach, oláh pásztornépek a Balkánról, magyar királyi
engedéllyel. Az említett oklevelek szerint az a Dragos kenéz kapta
Nagy Lajos királyunktól, aki később Moldvába küldte Dragost, szervezzen egy
hűbéres ütköző államot a Magyar Királyság és a Krími Tatár Kánság között. Dragos
a feladatot végre is hajtotta, megalapította a Moldvai Fejedelemséget. / A román
történészek ebből származtatják a dákó-román hamisítványukat, szerintük a szabad
dákok 300-tól 1300-ig itt éltek senkitől sem zavartatva a Máramarosi Havasok
között ezer évig :)))) Akkor előbújtak, s megalapították Moldvát. :)))) Hogy
ezer évről semmilyen régészeti leletet, még egy pitykét sem találtak, az nem
zavarja őket. :))) Az sem, hogy nyelvükben egyáltalán nincsenek dák eredetű
szavak. :))) /
Desze ortodox fatemploma 1717-ben, vagy 1770-ben
? épült görögkatolikus oláh templomnak. Az Unesco világörökség része másik 7
máramarosi fatemplommal együtt. Freskóit Radu Munteanu készítette 1780-ban. A
bibliai jelenetek mellett érdekes az előtér jobb oldalán lévő képsorozat, a
rosszak, a bűnös népek: zsidók, törökök, németek, tatárok, franciák. Alattuk a
pokolban a tűzokádó sárkány, melynek tüzében a bűnösök elégnek, vagy elnyeli
őket, az utolsó ítéletkor. A faluban tipikus máramarosi kapuk is láthatók, régi
és újgazdag változatban is. A falu végén a kisemmizett görög-katolikusoknak épül
egy új fatemplom.
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/
