Dálnok
Dálnok első fennmaradt írásos emléke 1334-ből: Dalnuk, szláv eredetű. 1045 lakosából 1027 székely-magyar. A falut a falurombolás idején megszűnésre ítélték, népessége jelentősen fogyott. Valószínűleg itt született Székely Dózsa György, monumentális szobra a központban áll. Feltételezett szülőházát emléktáblák és a kaszás-kardos kerítés jelzi. / Dózsa György székely nemes lófő volt, nem paraszt. Nándorfehérváron szolgált lovaskapitányként, a királytól nemesi címert kapott vitézségéért. 1514-ben a Bakócz Tamás érsek által meghirdetett török elleni keresztes hadjárat vezérének nevezték ki. A hadjárat lefújása, a továbbii toborzás megtiltása után az összegyűltek a nyomasztó földesúri terhek miatt a kaszáláshoz őket visszakényszeríteni akaró uralkodó rend ellen fordultak, s feldúltak sok nemesi kastélyt. Kezdeti sikereik után vereséget szenvedtek a Szapolyai János vezette nemesi csapatoktól. Ez után következett a megtorlás. Török elleni harc helyett "polgárháború", s 12 évvel később Mohács. Mondhatni, ezt Bakócz Tamásék rendesen elkúrták./ A falu református temploma korai, román stílusú templom volt. A XIV.-XV. században gótikus stílusban átépítették, 1886-ban megújították. A régi helyett új harangtornya 1922-ben épült. Középkori erődfalait 1914-ben lebontották. A faluban jó pár kúria van, többségük sajnos még leromlott állapotban.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /