Csíkszentmihály
Csíkszentmihály első említése a pápai tizedjegyzékben, 1333-ban: de Sancto Michaele. Ekkor már templomos hely volt, azaz a település jóval korábbi. A szepesi püspök feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A jelenlegi római katolikus erődtemploma a 13. század második felében, a tatárjárás után épülhetett, talán egy régebbi templom helyén. Mai gótikus formája jellemzően az 1488 körüli átalakítást őrzi. A főbejárat kapubéllete a 13 század végéről való. A templomban a 15. század elején készült falfestmények, freskók részletei láthatók, Krisztus a kereszten, valamint a Szent László legenda töredékei, melynek elrendezése a gelenceihez hasonló. A templomban talált rovásírásos deszkát annak idején elvitték Bécsbe. A cínteremben, a templomkertben áll az eredeti madéfalvi kőkereszt, melyet madéfalváról, a tömegsírról szénásszekéren menekítettek ide. A templomot bástyás várfal veszi körül. Szentmihály keleti határában a Csíga patak mentén feküdt Cibrefalva, melyet 1694-ben az Erdélybe betörő krími tatárok a földdel tettek egyenlővé. Csíkszentmihály színmagyar település. / Fotók: 2008./  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /