Csíkszentmihály
Csíkszentmihály első
említése a pápai tizedjegyzékben, 1333-ban: de Sancto Michaele. Ekkor már
templomos hely volt, azaz a település jóval korábbi. A szepesi püspök
feljegyzéseiben egy 1103-as évszám is található, melyet a templomon látott. A
jelenlegi római katolikus erődtemploma a 13. század
második felében, a tatárjárás után épülhetett, talán egy régebbi templom helyén.
Mai gótikus formája jellemzően az 1488 körüli átalakítást őrzi. A főbejárat
kapubéllete a 13 század végéről való. A templomban
a 15. század elején készült falfestmények, freskók részletei láthatók, Krisztus
a kereszten, valamint a Szent László legenda
töredékei, melynek elrendezése a gelenceihez hasonló. A templomban talált
rovásírásos deszkát annak idején elvitték Bécsbe. A
cínteremben, a templomkertben áll az eredeti madéfalvi
kőkereszt, melyet madéfalváról, a tömegsírról szénásszekéren menekítettek
ide. A templomot bástyás várfal veszi körül.
Szentmihály keleti határában a Csíga patak mentén feküdt
Cibrefalva, melyet 1694-ben az Erdélybe betörő krími tatárok a földdel
tettek egyenlővé. Csíkszentmihály színmagyar település.
/ Fotók: 2008./ Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.erdely-szep.hu
/