Csíksomlyó
Csíksomlyó neve a pápai tizedjegyzékben szerepel először, 1334: Sumlov. A név az omladozó hegy jelentésű magyar somlik, somló, somlyó szó, a Nagy-Somlyó hegyről vonódott át a településre, amely két település, Várdotfalva és Csobotfalva egyesülésével jött létre, ma Csíkszereda része.

 A Nagy-Somlyó hegyen már a 11.-12. században vár állt, a Sóvár, ennek falmaradványait ill. alapjait Orbán Balázs még látta. A vár a tatárjárás során mehetett tönkre. A Sóvár közelében a 14. században ferences kolostor épült, de egyes feltevések szerint az első kolostor még Szent István idejében épülhetett. A kolostorból már csak kevés falmaradvány látható. A Nagy-Somlyó tetején kilátó is található.

 Csíksomlyó első, gótikus, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templomát 1442-1448 között építették a ferencesek, Hunyadi János segítségével, a törökök felett aratott győzelem után. A templomot 1661-ben az Erdélybe betörő török-tatár seregek felgyújtották. Ekkor még felújították, végül 1802-ben lebontották. A ma is álló barokk templom, kegytemplom, 1804-1876 között épült fel. A templomban látható az 1510-1515 között hársfából készült reneszánsz szobor, Szűz Mária kegyszobor, melynek számos csodát tulajdonít a hagyomány. A világ legnagyobb ismert kegyszobra, 2,27 m.

 A Kis-Somlyó hegyen állnak a kápolnák. A Salvator kápolna a 15. század második felében épült, a 16. században bővítették. A hagyomány szerint Hunyadi János csapatai a Salvator kiáltással rohantak a törökre a győztes ütközetben. A kicsi Szenvedő Jézus kápolna 1810-ben épült. Az első Szent Antal kápolna az 1661-es török-tatár dúlás után épült, többször javították, ill. átépítették. Itt áll a remetelak is. Kicsit lentebb a nyereg oldalán a Makovecz Imre tervezte kápolna. A Kis-Somlyóra vezet fel a keresztút.

 A pünkösdi búcsú az első, gótikus templom építése óta szokás Csíksomlyón, de az "igazi" csíksomlyói búcsú hagyománya a néphit szerint 1569-ben keletkezett. Ekkor itt gyülekeztek, innen indultak a Hargitára a katolikus csíki, gyergyói és kászoni székelyek, és a Tolvajos tetőn legyőzték János Zsigmond erdélyi fejedelem seregét, melyet a hitújítás erőszakos elterjesztésére küldött. A visszatérő győztes székelyek ekkor megfogadták: minden évben pünkösdkor elzarándokolnak Csíksomlyóra.

 Mára a csíksomlyói pünkösdi búcsú és zarándoklat a magyarság legnagyobb találkozója, az összefogás jelképe lett, évről évre 300.000-400.000 ezer magyar látogat pünkösdkor Csíksomlyóra.  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /