Csanád, Nagycsanád
Csanád nagyon korai, 10. századi település. Korábbi neve Marosvár volt. A honfoglalás után épült vár Ajtony törzsfő központja volt. Ajtony bizánci rítus szerint keresztelkedett és Marosváron a görögkeleti szerzetesek számára építette a Keresztelő Szent János kolostort. A Szent Istvánnal szembe helyezkedő Ajtonyt Szent István rokona Csanád vezér a második csatában 1028-ban legyőzte, a harcban Ajtony is elesett. A várat István Csanádnak adományozta és kinevezte az új vármegye ispánjának. Ettől kezdve lett a vár és a vármegye neve Csanád. A várispánság egyúttal új püspökség székhelye is lett, első püspöke Gellért püspök, aki Szent György tiszteletére szentelt székesegyházat épített és megalapította a Boldogságos Szűz római katolikus monostort. A görögkeleti szerzeteseket Oroszlámosra telepítette át, helyükre a nyugati rítust követő szerzetesek érkeztek. / Gellért püspököt később, 1046-ban a Kelen hegyről a Dunába lökték a Vata féle "pogánylázadás" során. A később szenté avatott püspököt Csanádon temették el, bár utóbb rokonai porhüvelyét hazavitték Velencébe. A Kelen hegyet átnevezték Gellért hegynek./

Csanád, mint vármegyeszékhely gyorsan fejlődött, a 12. században már virágzó város volt. 1241-ben a tatárok lerombolták. Az újjáépítést Bulcsú apát kezdte meg, de már soha többé nem lett olyan jelentős város. 1290-ben Kőrösszegen a szeretett kunjai által megölt IV. (Kun) László királyt is a csanádi székesegyházban temették el. A 15. században a csanádi püspökséget várfalakkal, palánkkal erősítették meg. Először 1551-ben, majd 1598-ban szállták meg a törökök, akik a várost is palánkkal vették körül. A középkori egyházi épületek, templomok a török időkben romokká váltak. A törökök 1685-ben vonultak ki, 1701-ben a karlócai béke értemében az osztrákok a város erődítményeit lerombolták, árkait betemették. A 18. században a püspökséget először Szegedre, majd Temesvárra költöztették. Az elnéptelenedett Csanád 1750-ig a marosi határőrvidék része volt, majd 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. Először szerbek és románok, majd német telepesek érkeztek, így népesült be újra Csanád. A környékre visszaköltöző magyarok a Marostól északra hozták létre Magyarcsanád települést. A vármegye székhelye ekkor Makó lett. / Csanádot a 20. század eleje óta nevezik Nagycsanádnak, amikor összevonták Őscsanádot, az akkori Németcsanádot Szerbcsanáddal./

1950-ben a szocialista járáskialakításkor a maradék Csanád vármegyét is felosztották Csongrád és Békés megyék között, így a korai, Szent Istváni alapítású Csanád vármegyénk még a térképekről is eltűnt./ 

Az Árpádkori kolostorok, templomok és a vár mára nyomtalanul eltűntek, nem láthatók. Az egykori monostortemplom alapjait a római katolikus templom szentélye alatt és mellett megtalálták. Mai római katolikus temploma a 19. században épült, a templomban látható Szent Gellért püspök feltételezett szarkofágja. Görögkeleti szerb temploma 1773-ban, görögkeleti román temploma 1888-ban, görög katolikus temploma a 19. században épültek. A rk. templom előtt látható a gróf Nákó Sándor által állíttatott Szent Gellért püspök szobor. A templomban emléktáblát helyeztek el a Nagyszentmiklóson született, de Csanádon keresztelt Révai Miklós nyelvész emlékére. A római katolikus temető magyar és német sírjai között látható a német emlékmű.    

Csanád Trianon előtt Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott, 1900-ban 3244 német, 2246 román, 1583 szerb és 211 magyar lakosa volt. A németek gyakorlatilag "elfogytak", 2002-ben 2812 román, 677 magyar, 266 szerb, 371 cigány és 48 német lakta. / Fotók: 2009./          

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /