/ A Csák családot, mivel a név elvileg szláv eredetű is lehetne, mind a szerbek, mind a szlovákok igyekeznek sajátjuknak beállítani, csak hát a Csák nemzettség első birtokai, ősi fészke a Vértes hegységben volt a kora Árpádkorban, s ekkor hol voltak még a szerbek és a szlovákok ? A szerbek sokkal délebbre, a szlovák nép pedig még ki sem alakult. A híres kiskirály, Csák Máté is csak a 13. század vége felé szerezte felvidéki birtokait, ahol később a tót, szlovák nép kialakult ruszinokból, gorálokból, fehér horvátokból, vlachokból, morvákból, csehekből, stb., akiknek többsége csak a tatárjárást követően települt hospesként, kiváltságosként a nagyrészt lakatlan felvidéki erdőispánságok területére./

Csák vára királyi várként épülhetett a tatárjárás után a 13. század második felében. A várat Zsigmond király a 14. század végén adományozta a Zsidói, a későbbi Csáki családnak. Zsidói Miklós volt ekkor a temesi ispán. A Csáki család tovább építette, bővítette, erősítette a várat. A törökök 1551-ben szállták meg és 1697-ben ürítették ki. Ekkor a lakótoronyt bástyákkal erősített várfalak, és vizesárok is védte. 1701-ben a habsburg császári hadmérnökök irányításával rombolták le, csak a lakótorony maradt meg.

Csák magyar lakossága a török időkben elmenekült, szerbek költöztek a vár mellé. A 18. században németekkel telepítették be, később tót és magyar családok is érkeztek a Felvidékről. Jelentős számú zsidó népesség is betelepedett, első zsingógájuk 1780-ban épült. / 1882-ben a falu lakossága tüntetett a zsidók ellen, betörték a zsidó házak ablakait./ Csák 1823-tól Mezőváros volt.

Trianon előtt német többségű vegyes lakosságú település volt, 1910-ben 2233 német, 942 román, 657 magyar, 477 szerb és 572 egyéb, főleg bolgár lakosa volt. A szerbek Trianon után elköltöztek a Jugoszláv királysághoz csatolt részekre. Mostanra a nagyszámú német népesség is elfogyott, helyüket a románok vették át. 2002-ben 1997 román, 379 magyar, 146 cigány, 125 német és 85 szerb lakta. / Fotók: 2009./    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /