Aranyosgerend
Aranyosgerend első fennmaradt okleveles említései: 1268: terra Gerende, 1270: villa Guerend, 1289: Gerend. A nyelvészek szerint a gerend ószláv eredetű, dombhát jelentésű szó. / Bár a szóvégi "d" a korai magyar névadású településnevek gyakori ragja, amely gyakran személynevekhez járult, ezért más néveredet is elképzelhető./

 1268-ban a Kalocsa nemzettségből származó Tyukod ágbeli Sámson fiai, Péter, Saul és Jakab vásárolták meg e birtokot egy tordai várjobbágytól. A későbbiekben Gerendieknek nevezett család 1290 körül építette a ma is álló bájos református templomot, késő román és kora gótikus stílusban. Az építéshez felhasználták a közeli római kori romok, Potaissa, köveit is. A gyülekezet lelkésze, Gudor Péter szívesen megmutatja a templomot, telefonszáma: 00-40-744-876-854. 

 A templom közelében található az elhagyatott kastély, melyet szintén a Gerendi család épített, egy 1547-ben kelt oklevél várkastélynak nevezi. A várkastélyt birtokolták az Apafiak és a Báthoryak is. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Kemény Boldizsárnak ajándékozta, a Kemény család birtokolta a 19. század végén is. Ők alakították át a 17. században ma is látható barokk kastéllyá. Utolsó tulajdonosai a Bánffyak visszakapták, de per folyik miatta, jelenleg üresen áll, romosodik.

 A Torda-Marosvásárhely út mellett fekvő Aranyosgerendre a Jósika család telepített Vlach jobbágyokat a 17. században, Trianon előtt már a lakosság közel fele román, oláh, volt. 1992-ben 1362 lakosából 483-an magyarok, 35 %.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.erdely-szep.hu /