Apa-havas
Az Apa-havas 1329 m-es csúcs a
Keleti-Kárpátokban, Csíki-havasokban, Gyimesekben. A hegygerincen húzódott az "ezeréves"
határ, 1862 előtt a a Magyar Királyság és Moldva között, 1862 után a Magyar
Királyság és Kis-Románia között.
/ A vlachok, magyarul oláhok, Moldva és Havasalföld egyesülésekor a Római
Birodalomtól "kölcsönözték" a Románia országnevet és a román népnevet./
Trianon után belső megyehatárrá vált, de 1940 és 1944 ( 1947 ) között ismét
magyar - román határ. / Ezt az időszakot ma is nagy örömmel emlegetik az idős
gyimesi csángók, "kicsi magyar időknek" nevezik./
A II. világháborúban a románok 1944 augusztus 23-i árulása, átállása után
az orosz csapatok a Keleti, Délkeleti Kárpátok hágóin át törtek Erdélyre.
A Gyimeseket Sebő Ödön csapategysége, a 32-es székely határvadász zászlóalj, a
"halálraítélt zászlóalj" egy része, és egyéb a parancsnoksága alá
rendelt egységek védték. Oly derekasan
küzdöttek, hogy az oroszok nagy védelmi erőt feltételeztek, és itt jutottak be
utoljára Erdélybe. Az oroszok az Úz völgyén és északon is megkerülték a Gyimest. A németek a vasúti hidat is felrobbantották. Már
utánpótlás sem érkezhetett. Szeptember 16-án éjszaka Sebő Ödön főhadnagy
megmaradt katonái Hidegségnél gyülekeztek, és Csíkszentdomokos felé kitörtek a gyűrűből.
S végül egészen Németországig tartott a csoport visszavonulása, közben gyakran
utóvédként vetették be őket.
A védelmi harcok állásai, lövészárkok, géppuskafészek, ütegállás, voltak
az Apa-havason is. Ezek nyomai ma is láthatóak a csúcson. A Csíkszépvízi
Közbirtokosság állította fel az emlékezés keresztjét a Mária Terézia idejéből
maradt határ halom köveivel, annak helyén, a háromszögelési pont mellett.
/ A csúcsról gyönyörű a kilátás minden irányba. / fotók: 2017./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.
/ Nyitóoldal:
www.erdely-szep.hu /
